A következő címkéjű bejegyzések mutatása: megmutatja. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: megmutatja. Összes bejegyzés megjelenítése

2010 május 12.

nos
befejeztük ezt a remek kis félévet
és ezzel az első évet is
jupiiii

azt gondolom most,
hogy ez volt
az utolsó első iskolai év az életemben

na, de elég a rizsából
és inkább nézzük a produktumot

most itt szépen közzé teszem a makettjeinket
a Gyűjtőről
az osztálytársaimét
és a magamét is
(ha már ennyit izgultunk:)
lássuk

mind együtt
















anna - a táblagyűjtő panellakás csodája
















annaK - a repülőgépmodell gyűjtő csodaházikója
















fruzsi - a cybergyerek csodás space-pincéje
















gabi (én vagyok, igen)- a boldogság gyűjtő életvasút-csodaváltóháza

















sári - a szőnyeg gyűjtő csodás isztambuli haciendája
















szandra - palackposta gyűjtő csodálatos világítótornya




















timi - a papagájgyűjtő belvárosi csodalakása
(ez még készülőben)
















zsófi - boldog hajléktalan nénijének erzsébet-híd alatti csodapanorámája
















és ha véletlenül nem mondtam volna,
hogy csodás, ebben a posztban egyszer sem,
akkor most még azt is elmondom,
hogy
még több igazán csodálatos
fényképet lehet rólunk nézegetni
szép sorban
slideshowban
ITT

ha cseszekszik a betöltés itt kitrükközheted

2010 május 11.

ipari kémeink jelentették,
hogy
Fruzsi makettje is elkészült

a mini Startreck gyűjtő
mini pincelakása
juhuuu...
















világít kéken meg zölden, isteni :)
















ez a szoláriumágy meg
szupervicces

2010 április 1.

nem viccelek,
rákattantam


























--




válogatatlan
vállalhatatlan
mennyiségben
itt még

2010 március 17.

ezt írta ma Hídvégi Andris,
olvassátok el szerintem.

és miután az egész írás átment a rendszeremen
leginkább ez dobogott tovább a szívemben:
"Jobb napjaimon KEVÉS-nek,
kevésbé jó napjaimon BÉNÁ-nak,
rosszabb napjaimon pedig kimondottan SEMMI-nek érzem magam".

én a másik irányból jövök,
és azt hiszem, remélem, ugyanoda tartok:
Jobb napjaimon SOK-nak,
kevésbé jó napjaimon TÖBB-nek,
rosszabb napjaimon SZUPERHŐS-nek éreztem magam.

Legalább négy éve dolgozom azon,
hogy ez NE így legyen.
Hogy végre be tudjak fejezni dolgokat.
Hogy a dolgokat, amiket befejeztem HASZNÁLNI tudjam.
ÉLNI velük.
ÖRÜLNI nekik.
és
hogy ne keressek újabb és újabb kihívásokat,
amik után lehet sóvárogni, küzdeni, szenvedni és végül..

...mielőtt győznék, már látszik, már ott van,
már csak egy karnyújtásnyira van,
akár meg is lehetne, ha megmozdítanám a kisujjamat,
hisz idáig szuperül küzdöttem, becsülettel és keményen
itt van, itt van, itt van
akkor
győzni valahogy
örülni is,
de közben
BELEUNNI
és közben már
újabb kihívást keresni.

ÚJRA és ÚJRA és ÚJRA.

azt gondolom most, hogy
ennek a két dolognak
a közepe igaz.

és talán ez az igazi kihívás nekem
belőni a közepét
mindennek
pontosan
ÚJRA és ÚJRA és ÚJRA
és közben hagyni kilengeni,
amennyire kileng.

nehéz hagyni.
nehéz nem lenyomni.
nehéz nem felpörgetni.
nehéz.
de jó.

és azt hiszem még sosem kötött le ennyire semmi,
ilyen hosszú ideig
ennyire aprólékosan.
és abban bízom, hogy ez így marad.
mert így jobb.

normális.

...abból is kevés van.
;)

2010 március 4.



március 6, Tündérgyár, Piroska és a Farkas
Én olvasok, gyertek, jó lesz.

2010 február 25.

ezt a programot találtam ma,
és azzal töltöttem egy órát, hogy megnéztem
milyenek az álmaim, ha zene

ilyen

2010 február 16.

csak azt szeretném mondani, hogy:
megint jót játszottunk:
pin-up-popcorn fényképek

és hogy éljen éljen soká
Tihanyi Anna,
akinek és amiért.:)
és még, hogy a sorozatot fényképezte:
Kovács Tamás

2010 február 06.

tegnap
egy nagyon jó színház után
ezt játszottunk,
megmutatom,
mert szerintem szép

szűz hóangyalok szűzhó angyalok
















FagyiBubuAndrás




















gabi




















és mindezek azok után,
hogy megpróbált meghúzni a hóban,
de aztán rájöttünk, hogy csak a tolás működik.
sikítva élveztem.
:)

2009 december 9.

elmondom, hogy
három szakmai tárgy van ebben az iskolában:
jelmez, báb és díszlet

az első félévben, aminek szerdán (december 16.) lesz vége,
jelmezre Kosztolányi Édes Annáját kell bedolgoznunk a főbb karakterek és ruhák megjelenítésével... itt a színes ceruza kultúrámnak még igencsak fejlődnie kell, viszont megtanultam alakot rajzolni, meg azon ruhát...és arra is rájöttem, hogy nappal a rajzok másképp néznek ki, mint éjszaka.
bábra Tóth Krisztina Állatságok című gyerekverses kötetéből kellett kiválasztanunk egyet vagy kettőt és bábot készíteni belőle... itt az aguti készül.
díszletre pedig egy szabadon választott ókori római épületet kellett térkompozícióvá transzformálni...
ez a poszt erről szól.

az épületem a Vesta templom a Fórum Romanumon.
és hosszú és fáradtságos munkával
a következő dolgot sikerült belőle faragnom végül.
a címe:

Rhóma felkhelő naphja, cshodálathos.


















































még a külső kör alulról a negyedik kábeljét kicserélem hosszúra...
ennyit tudok tenni az ügy érdekében.
és nemszeretek makettezni. pont.

2009 december 7.

imígyen szóla, Lotterfeld kolléga,
anélkül, hogy kérdeztem volna,
de valami miatt, néha elgondolkozik
a megfejtésemen,
megpróbál bekukkantani a muppet-show (ahogy ő nevezi) mögé
aztán közli.
általában mellétrafál.

de azt hiszem ma olyat mondott,
amit egyrészt csak titokban vallok be magamnak,
és csak itthon félhomályban.
másrészt pedig igazán kellemes dicséretnek fogom fel.

és mivel ezt most nem én mondtam,
nyugodtan idemásolom
és ironikus kis megjegyzéseket írok majd a végére,
csak, hogy véletlenül se gondolja azt senki, hogy
32 éves férjvadász nőszörny vagyok,
mert nem vagyok (azt figyeld, magyarázkodik)
de az igazság az, hogy eszembe jutott a minap nekem is,
hogy lassan be kéne ezt a dolgot engedni az álmaim közé,
mert a többi szépen lassan alakulgat.

és nyilván elgondolkoztam azon is,
(nem most, már néhány éve figyelem, hogy mit művelek.)
hogy miért nem lett ez eddig.
éshát azért nem lett,
mert valami hiányzott.
egyensúlynak szoktam nevezni, de biztos lehet máshogy is.
ígyhát vagy elevenen faltam fel a férfiakat az életemben,
vagy be sem engedtem őket.
éshát erre nem igazán lehet építeni
semmit sem,
nemhogy
boldog családot,
lássuk be.

és mostanában érzem először azt,
hogy talán talán
bármi is lesz,
de képes vagyok
ülni és vezetni azt a nagyon nagyon sok lóerős versenyvonatot,
amit alám rakott a Jóisten, amikor megszülettem.
a többit majd meglátjuk.

meghát azért az is igaz,
hogy kellene egy férfi,
a talpán...
de nem baj, ha a feje kicsit a felhőket is...

node,
imígyen szóla, Lotterfeld kolléga,
ahogy ígértem:


Lotterfeld: rájöttem egyébként egy óriási dologra
én:
21:01 :)
na mire?
21:02 Lotterfeld:
pill, minnyá mondom a nagyonokosat
21:03 szóval
21:04 magyaráztam neked egyszer
hogy veled minden szép és jó
csak éppen párkapcsolati szinten annyira sok lehetsz, hogy az ember előbb-utóbb tuti menekül
és amikor ezt mondtam
21:05 arra gondoltam, ez valami személyiségi hiba lehet nálad, szóval egy orvosolandó dolog
pedig nem
ugyanis
azért vagy "sok" mert valami hiányzik, és szerintem
21:06 neked egy gyerek kéne, és olyan nő lennél, akit sohasenem un meg a férje, mert te úgy vagy sok, hogy egy személynek sok
kettőre-háromra leosztva már simán kényelmes lehet
szóval sokasodj
:)


és most az ironikus megjegyzések,
ahogy fentebb említettem:

elgondolkodtató, de tényleg.
valaki?
na mindegy, addig elmakettezem itt csendben.
vagy most makettezzek egy férjet, meg 2 gyereket?

2009 november 27.

több dolog is van

az egyik, hogy ezt az oldalt találtam
my_parents_were_awesome
és szerintem zseniális.

és bár addig is tudtam,
de eszembe jutott, hogy
ők, az enyémek, milyenek voltak.
és
egyszerűen imádom
anyám orrát
és
apám űberszexi grübedlijét

és azt, ahogy
néznek egymásra,
azt is
nagyon.






















nem gyönyörűek?
de most tényleg....


a másik,
hogy ezt az oldalt meg
frissítettem
néhány rajzzal.


--

(a grafikus ismerőseimtől pedig elnézést kérek a dropshadow használatáért)

2009 november 2.

nos
mivel én általában
sírósra fáradom
magam

például ma is,
miután 25 percre tornáztam fel
a késésemet az iskolából
csupán azzal,
hogy mikor mégcsak
5 percet voltam késve
hirtelen sírni kezdtem azon,
hogy már megint elkések,
amit aztán ügyesen nem tudtam abbahagyni
sőt
továbbfejlesztettem belül odáig
hogy a kurva életbe,
lehet, hogy
az egész életemmel el vagyok késve?

és a sírástól,
meg szerintem a szemüvegcserétől is
furcsán ég a szemem.

na ezért

ma ezt a
fétistárgyat
sikerült vásárolnom
az ikeában
miközben agutifejre vadásztam
és az is meglett.
(köszi linda, jó lesz. kicsit kell vágni a pereméből, de szuper:)














és azontúl,
hogy természetesen rózsaszín szemüveg,
még arany kis csillogó pöttyök is vannak benne.

mostmár sokkal jobb.
tényleg.

2009 október 31.

ma ezt találtam. gyönyörű.
valami elképesztően gyönyörű.

2009 október 30

na ez a körteosztásosdi és a dallaslányok..:)

és
MA 14.30-kor a DEÁK TÉREN,
a templom előtt,
megint körteosztás és filmpromó
Gyere, kapsz egy mondatot!



november 5-től a mozikban...
mármint nem ez...
hanem
az
"1"

2009 október 28.

frissült

--

na, visszatérve az Agutira.
még sosem dokumetáltam a tervezésesdit.
úgyhogy most megpróbálom,
mert szerintem,
ez egy elég vicces feladat.
nos, ma este ezek születtek az agutiról,
a holnapi órára.

rajz1_az aguti nevű állat















rajz2_az aguti nevű állaton gondolkozik




















rajz3_az aguti nevű bábon gondolkozik















rajz4_felhasználja, amiket ma vásárolt















--

ma egyébként egész sikeresen
multiteszkeltem
és mindhárom jól haladt.
a dolgozó nős,
a művészes,
meg a szociális.

sose rosszabbat.
és közben olyan álmos voltam,
hogy konkrétan
bele tudtam volna fejelni
egy pillanatra
a sajttortába a greshamben délután.
de aztán megint jó lett.

--

talán a zokni így ok lesz,
vicces, hogy rá van írva, hogy sport...
na ez persze volt a 100ft-os boltban
bár nem elég puha, szőrös..stb

csak még azok a kis tálak nagyon kellenének...
mert feje,
na, az nincs a bábomnak...


2009 október 27.

az van,
hogy nagyon be voltam
parázva
ettől a születésnaptól.
még soha egytől sem,
de ez
valahogy kiütött.
előtte egy nappal.
de mostmár utána van.

és
köszönöm
a sok jókívánságot,
meg üzenetet,
meg szeretetet.

és én,
Várok E Csillagba,

külön köszönöm ezt az estét

Annyi A Hinta,
Lomtári Amen,
Kina Sós Ebe,
Leng A Vita Torka,
Dutyi Kéjnök,
Mávos Kacsát,
Tudom Ki A Dij,
Colos Dán Sztár

nevű
családtagjaimnak.

az van,
hogy ez az egész múlt év
egy fabatkát sem ért volna
nélkületek.

--

és van itt még valami.
úgy döntöttem,
hogy saját szórakoztatásra,
most egy hónapig,
minden nap rajzolok egyet.
épp ahol elkap.
semmi művészet.
csak egyszerű rajzok.
viszont megosztom ezt is.
itt is van az első.

boldog új évet!

2009 október 24.

na, és most,
hogy kialudtam magam

mi a dallasteam_and_company,
köztük én is
várunk mindenkit
szeretettel
az OKTOGONON
MA 13.00-kor
,
ahol is
csodálatosan felcimkézett,
és fantasztikus mondatokkal ellátott
(saját kis kezünkkel gyártottuk)
körtéket osztunk
az
1 című film
reprezentálásához

a filmről még

www.1film.hu

2009 október 11.

azért nem írok mostanában, mert rajzolok...
elméletben.
mindkét agyféltekemmel..
éshát kerül némi energiába...

2009 szeptember 23.

az van, hogy ma reggel
csupa gondolattal a fejemben ébredtem.
mármint nem azokkal a zavarosokkal,
hanem azokkal, amik úgy összeállnak és
hopp kiteszenek egy egészet,
egy egész monológnyit.
egy egész szófosásos, megfejtős blogbejegyzésnyit

viszont
az is volt ma reggel,
hogy megérkezett a takarítónéni,
aztán iskolába kellett menni
rajzolni
(példul erről is írnék)

és közben meg ott voltak
a gondolatok.
igazán érdekes gondolatok,
tényleg.
vannak benne férfiak és nők
és múlt és jelen és jövő
és kapcsolatok és kapcsolódások
és szex is van benne
és nagyon fontos megállapítások
arról
hogy hogyan is és miért is
és hogyan is és mit miért is
és miért a hogyan
és hogyan a miért
érezni.

na erről írnék.
csak össze kell szedni.
és a reggeli ihlet elszállt éppen kicsit,
mert jött a takarítónéni
és iskolába is kellett menni rajzolni.

viszont az is történt reggel
hogy egy másik gondolatsor
amit kérdések mentén írtam,
nem csak én
csak éppen én is,
az ma reggel megjelent.

ITT.

és ennek most örülök,
mert ezt is el szerettem volna már mondani.

és jó, hogy valaki megkérdezte.
és jó, hogy így kérdezte meg.
és jó, hogy nem csak engem,
de engem is.

szövegeknél nincs olyan, mint a zenében?
hogy odaírják a kotta tetejére, hogy
érzéssel, vagy hangosan vagy...

na most lesz.

olvassátok:
szeretettel.