2008 július 28

hazajöttem,
jó volt.
volt ott archaikus technika, meg szociofotózás, meg fotofétis,
hamarosan lesz link is, amin mindez megtekinthető.

hazajöttem
és végigaludtam a mai napot.

jó dolgom van.

8 megjegyzés:

s írta...

Ez így nehéz lesz. Még kell egy pár hónap míg leszoksz hogy hasonlíts. A hősőktere nem a trafalgar, nincs többé portobelloroad, tatemodern de van körút, korvintető és hőségriadó. Én úgy kezelem a dolgot, hogy félévente, évente visszamegyek egy pár hétre, seggen csókolom magam a covent gardenbe es már mehetek is vissza a hétkerbe.

Gabriella Kovacs írta...

hasonlítgatok vajon?
nem tudom.
nekem az oxford circus volt az octogon és a liverpool street station a nyugati pályaudvar.
valahogy nyugodtabb vagyok..
múlt héten pedig oda jutottam, hogy jó, hogy nem kell repülőre ülni jövő héten és visszamenni...
lassan itt is történni kezdenek a dolgok.
például látogatnak..például biciklizem...
tudtam, hova jövök, nem voltak elvárások...ígyhát nem is érzek csalódást..csak valahogy nehéz volt elkezdeni itt lenni
...és mindenki karnyújtásnyira van akit régebbóta szeretek.

:)
de azt hiszem novemberben azért visszamegyek egy hétvégét...csak a seggencsókolás végett...:)..mert remek ötletnek tűnik:)

s írta...

hehe. örvendek ha egy-egy ötlettemmel javíthatok mások életminőségén.

nekiálltam végigolvasni a blogod, 2006tól. eddig jó. de mi ez a bejegyzés "Tate Modern, hát nem a kedvenc házam itt.". értsem azt hogy te aki a kőműveskelemen történetben a szerencsésebb oldalon állsz, nem teccik a tate modern ?

Gabriella Kovacs írta...

így is van..hát nem tetszeTT... de utánajártam..
egész London nem tetszett... de már annak is utánajártam..
és ez így van jól.. én is örülök, meg a zagyam is...mert megértettem kontextusba'...és úgy meg már...

Gabriella Kovacs írta...

ja...
és végigolvasod????...jesszus..
elvetemült vagy...:)
többeket sikerült leszoktatnom a blogolvasásról egy életre a kilométeres bejegyzésekkel...:)
..
persze nem mondom, hogy nem simizi a májam...

s írta...

Van az úgy, hogy azemberfia ül dzsobba, nuku munka, csak lezsör egésznap. Namostmár ha nem olvastam volna az egricsillagokat akkor most azt olvasnám, de az adott helyzetben jó lesz a blogod is. Mert ismerős a helyzet. És ez az extrovertált karakter is. És természetesen nem olvastam végig, tudod én abból a világból jövök ahol az ember szája mozog ha olvas, s így lassabban haladok. Megaztán valóban nem könnyíted meg a dolgom ezekkel a méteres bejegyzésekkel. Mindenestre a jó hír az, hogy nekem könnyebb elolvasni, mint neked leirní.

Kőmíves téma : boldogok kik megértették, én továbbra sem értem. azt értem, hogy a luftwaffe a képzelőerőt is lebombázta és lett utána sok sok értékelhetetlen, de azóta eltelt 6o év és a helyzet változatlan.

Kérdés : hány órakor születtél ?

s írta...

No, szorgalmasan haladok a végkifejlet felé.

Egy kicsit olyan vagy mint a túlérett alma, ami leesett a fárol és csak gurul le a domboldalon, a völgybe, néha beleakad egy turista lábába, egy kőbe aztán jön a szél vagy az eső és visszi tovább.

Mostmár kinyomtatom, mert kikészült a szemem.

Csináltam egy ilyen pixelizét is, katt ide => :: a blogzabáló szörny ::

s írta...

Természetesen a fentieken kívül még számos – elsősorban gyakorlati – csoportosítási lehetőség van, de ezek a leggyakoribbak.