2010 március 16

nyugati pu. pénztár óra
fekete anna kolléganővel
képződik

volume 1.

1.
kb. kiigazított perspektíva














2.
szépen rászámítja géppel rajzol














3.
gondolkoznak vagdosnak ragasztanak
másfél napig játszanak
itt tartunk















közben lecsúszott még
egy elektromos terv up-date
kb öt tonna kimosott ruha
rendrakás és lakásátrendezés kétmunkahelyesre
bolhapiacozás
főzés
némi quality time
és álmomban azt kérdeztem állítólag,
mikor mellémbújt (nem a fekete anna),
hogy
"és a többiek?"

2009 december 8.

annyira utálom,
hogy hajnal fél négykor még simán fent vagyok,
reggel nehezen kelek nyolckor
és aztán csodálkozom,
hogy egyszercsak hirtelen és számomra is váratlanul
le kell feküdnöm az arany jános utca járdájára,
egy szombat hajnalban.
elalélván a fáradtságtól.
és aztán napokat megijedve lennem
és beparázva, és sírdogálva, és szédelegve,
hogy milyen dolog már
hogy valakik egyszercsak lekapcsolják a központi biztosítékot bennem.

az alvászavar múljon el.

nem
inkább
az időzavar múljon el.

2008 október 22

2008 október 08.

ma, amikor s. 3-kor hazaért a munkából én is felébredtem, de csak kicsit:

g:-csak azon gondolkozom, mi volt még a listámon: arrébb menni, visszaadni a takarót, pisilni...hmmm...volt még valami.... nem emlékszem...
s:-ennyi pont elég lesz...(és röhög)

--

reggel viszont arra ébredtem, hogy azt mondja a hangom lebaszós stílusban:
-nem tudok semmit! (tudod, azzal a hangsúllyal ahogy azt lehet mondani, hogy: nem tudsz Te semmit!)
ez furcsa volt és nyüszítős odabújást is generált.

aztán felkeltem nehezen tükörbe néztem és láttam ám, hogy nemnagyon tudom kinyitni a szememet és a kis piros pötty, ami tegnap este lett a fehérrészen, mára kis csíkká transzformálta magát és a szivárványhártyám közelébe csúszott....kamillapakolásra hivatkozva azonnal itthon maradtam...és innen dolgozom inkább...

2008 október 3.

s:-hol a takaró?
g:-rajtam.
s:-miért?
g:-mert fáztam. nem tudom, hol az enyém.
s:-ja, és akkor az enyémet kell elvenni?

és ezzel el is intézte,
következő két másodpercben, amíg vissza nem kapja,
kitakarózva fázva háton fekszik megsértődve.
:)

2008 szeptember 6.

a pasival alvás folyományaként új rovatot nyitok itt.
a címe az lesz:

álmában is megmondja.

az emberek, aki töltöttek már el velem éjszakákat szobákban és ágyakban,
mind-mind jól tudják, hogy akkor vagyok igazán vicces.
...beszélek álmomban...aztán nem én emlékszem...csak mások

"Énekeljünk!" és a "What is it?" sok éve történt már

mostanság a "Tekergessem?" és a "Let's continue!"-val szórakoztattam szeretett közönségem.

de a mai után úgy döntöttem, leírom ezeket, mint ahogy anyák jegyzik gyermekük első szavait. én és a tudatalattim jó barátok vagyunk.

"a mustár csak reggelihez van?"