három dologba vagyok éppen szerelmes, elmondom:
1. a biciklim első lámpája,
amikor éjjel hunyorogva, zümmögve (dinamós), félkörívben fénysugarakat vetít a kerék elé...
2. a kutyánk,
aki természetesen a világ leggyönyörűbb, legokosabb, legkedvesebb kutyája...de az van, hogy tényleg...és imádom minden mozdulatát, és a puha szőrét, és azt ahogy figyel, és azt amikor direkt nem figyel, azt amikor játszani akar, amikor alszik, amikor néz, amikor..mindegy.. az egészet szőröstül-bőröstül-lelkestül-testestül...
3. a tamás új fotói a blogján,
(leginkább a london, last sorozatok... de van a plastic visionból is)
az én szívemben tökéletesként érzékelt egyensúly miatt, a sebészi pontosság miatt, a kegyetlen őszinteség miatt, saját magával szemben, a súlytalanság és a súlyosság aránya miatt, hogy anélkül, hogy rám zuhanna, hogy mit érzett bármikor, anélkül, hogy megpróbálna betolakodni, anélkül markol a szívembe, és valahogy teszi tökéletesen az enyémmé (a nézőjévé) is azt, ami az övé volt..anélkül, hogy azt érezném közhely, anélkül, hogy azt érezném sok, anélkül, hogy azt érezném kevés... tökéletes egyensúly... "aha-élmény", az "aha-élmény" iszonyú zavaró zaja nélkül...
20090520_Nagymaros
14 éve
Bejegyzések
1 megjegyzés:
Csatlakozásom van a 2. imádathoz.
-tud ugatni, hogy méretes marhacsont van a szájában
-ugyan ez a csont kiesik a szájából, mert akkorát ásit
-a teraszon ül, két első mancsa a szélére kilógatva,én vigyázom, nehogy leugorjon kb. 2 métert. Ám ekkor megérkezik a vaddisznó mintegy 120 kilóval.Erre éktelen haragra gerjed, közli a vaddal, hogy itt ő a tanyagazda, a vadállomány hanyat-homlok rohan át a kerten, mi ketten(Rumli és én)megvizsgáltuk a be és kimenetelt
Megjegyzés küldése